Nemessányi Sámuel Félix, hangszerészgéniusz, a magyarországi hegedűkészítés egyik leghíresebb alakja volt, teljesítménye joggal hívható a szakma non plus ultrájának. Élete kusza, kicsapongó volt, ellentétben mesterremekeivel, melyek egytől egyig kiváló, nemzetközi szinten is elismert és megbecsült darabok. Nemessányi neve együtt említhető a legnagyobb mesterekével, Antonio Stradivarival, Guarnerivel, Nicolas Lupot-val és Jean Baptiste Vuillaume-mal, vagy éppen a Gagliano és a Scarampella családdal. Munkásságában jelentős része volt az elsőként említett két mester tanulmányozásának és utánzásának. Hangszereinek karaktere teljes mértékben visszaadja a XVII-XVIII. századi olasz stílus jegyeit.
A mester életútja sajnálatos módon rövid volt. 1837-ben Lipótszentmiklóson született, 1881-ben Budapesten hunyt el. Tanulóéveit 1855-ben, Schweitzer János és Zach Tamás műhelyében kezdte meg, majd önállóvá válása után mindössze 23 éve volt arra, hogy alkosson, megmutathassa tehetségét. Ezalatt a rendkívül rövid idő alatt a magyarországi zenei élet ismert és elismert alakjává vált. A zenészvilág folyamatosan új megrendelésekkel árasztotta el. Munkáit kiváló minőség, folyamatos magas színvonal jellemezte. Ennek köszönhető, hogy hangszereinek egy része átcímkézve, olasz hangszerként maradt fenn.
A háromévente megrendezendő nemzetközi verseny célja, hogy a kiváló magyar mester munkássága előtt tisztelegjünk, és minél szélesebb körhöz juttassuk el a magyar hangszerkészítés hírét. 2020-ban a versenyzőknek egy olyan hangszer lesz minta, amelyet Nemessányi 1865-ben, Antonio Stradivari hegedűje után készített, és egykor a Hubay-növendék Halász Anna tulajdona volt. A Kanadában élő Michael Reményi bocsátotta rendelkezésünkre (a hegedű társtulajdonosa Jim Warren Chicagóból), aki a magyar vonós hangszerek szerelmese. Reményi úr családja már régóta híres a vonós hangszerek szakértelméről. Nagyapja, Reményi Mihály (1867-1939) attól a Bartek Edétől tanulta a szakmát, aki Nemessányi Sámuel segédje volt. Nagybátyja, Reményi László (1895–1964) hegedűkészítő mester pedig nemzetközileg elismert szakértő volt, aki katalogizálta a Nemessányi hangszereket. Nemessányi Sámuel című írását 1950-ben a Chicagoban megjelenő Violins and Violinists folyóirat közölte.
A verseny célja nem csupán az ország szakmai múltjának prezentálása, hanem az is, hogy a hegedűkészítő mesterek nemzetközi szinten is megmérettethessék magukat és összevessék tudásukat a kortársaikkal. Számunkra pedig kiváló lehetőség adódik arra, hogy megmutathassuk, mire is képesek hegedűkészítőink. Továbbá célunk, hogy hagyományt teremtsünk a versennyel, és ha lehetőség adódik rá, kibővítsük azt további versenyekkel, bemutatókkal és előadásokkal.
